Vér és döntés – Csatatér céllal, kereszttel, célkeresztben
Vér és döntés – Csatatér céllal, kereszttel, célkeresztben

Csata Éva libertinus naplónovelláját* nem lehet besorolni az irodalmi kánonba, hiszen a legközelebb talán egy Szilvási-regény forgatókönyhöz áll, tudat-formabontásában pedig Galgóczi Erzsébet megkerülhetetlen leszbikus kisregényéhez (Törvényen belül, 1980), amely aztán filmváltozatban indult hódító útjára, Makk Károly rendezésében.

Ha van egyáltalán olyan, hogy tematikus célirodalom, akkor a Vér és döntés tökéletesen belesimulna ebbe, hisz a kötet célja – a leszbikus fiatalok beilleszkedési gondjainak emberközelbe lopása – önmagában is már cél, meg kereszt, azaz célkereszt.

A téma adott, csak el kell mesélni, szöveget kell alá húzni, mint varázsszõnyeget: egy meleg lány, akinek gyereke lesz, örökbeadja, stb.
 
        
Ez a „stb” nem pejoratív kicsengésû, semmiféle story-szappanoperára nem utal, sem direkte, sem a sorok között, csak egyszerûen azt szeretné érzékeltetni, hogy a kis kötet célja nem az esztétikai élmények halmozása, hanem magának a ténynek, a leszbikusság terhének – néha ledobhatatlan, bumeránghideg tehernek – örökbefogadási mátrixba öntése. Azaz: a nevek, esetek, variánsok megírhatók, (mindig) ráírhatók valakire.

Galgóczi Erzsébet „Kossuth-díjas” Törvényen belül-je elsõ alkalommal jelenített meg magyar nyelvterületen leszbikus nõt pozitív szereplõként. 1980-ban ehhez igazán nagy bátorság kellett…

Most 2019-et írunk és Csata Éva Éva libertinus naplónovelláját figyeljük – ki távolról, ki közelrõl, ki kukkolva, ki végigszenvedve, végigröhögve meg elsírva –, és tanácstalanul várjuk, hogyan tovább: együtt, külön?

*Csata Éva: Vér és döntés. Bookman Kiadó, Héderfája, 2019.