Oroszul Apáczairól – otthon a hatalmas eurázsiai kontinensen

Oroszul Apáczairól – otthon a hatalmas eurázsiai kontinens  

2020 вecember 25-én az  Ahmulla nevű Baskír Állami Pedagógiai Egyetemen bemutatták az Az eurázsiai kontinens nagy gondolkodói című tudományterjesztő kiadványt, amely a Föld legnagyobb kontinense türk, finnugor, iráni, mongol, keleti szláv népeinek és népcsoportjainak népnevelő, humanista gondolodású nagyjait sorakoztatja fel.

A kiadvány az Ufa városbeli Ahmulla Baskír Állami Pedagógiai Egyetem, az Orosz Földrajzi Társaság baskorkosztáni bizottsága, valamint a kazahsztáni L.N. Gumiliov Egyetem szakembereinek közös gondozásában jelent meg.

Az altáji, baskir, burját, magyar, kazah, karakalpak, krími tatár, kirgiz, mordvin, nagáj, orosz, tadzsik, tatár, tuvin, türkmén, udmurt, üzbég, hakasz, hanti, csuvas, jakut személyiségek mellett helyet kapott a kötetben – habár korábbi korszak szülötte, mint a kötetben szereplő személyek többsége – Apáczai Csere János is, akinek életéről és munkásságáról Bartalis-Bán Judit (a BBTE adjuntusa, az orosz kultúrközpont irányítója) és Lakatos Artur történész kutató írtak orosz nyelvű tanulmányt.

A jól megszervezett online bemutató, amely  oroszul, valamint a felszólalók anyanyelvén zajlott tőlünk távol eső, de gazdag szellemiségű, érdekes világba nyújtott betekintést.

A hatalmas eurázsiai kontinens – civilizációk születésének és hanyatlásának, nagy népvándorlások, majd a nagy felfedezések, az élet értelméről a jó és rossz fogalmáról, a szabadságról való  végtelen viták, eszmefuttatások színtere –   számos nagytudású, sokoldalú, elhivatott népnevelőt, humanistát adott a világnak, akik a saját nemzetük szolgálatán kívül az egyetemes emberi szellemiséget is   gazdagították.

A második, bővített kiadás közismert személyiségek mellett a nyilvánosság elé tár számos, alig ismert, vagy csak a saját népe körében ismert nevet is, többnyire a kontinens  türk-finnugor világából. A kiadvány a következő elhivatott, népük felemelkedését szolgáló személyiségek életét és munkásságát mutatja be: Miftahetdin Ahmulla, baskír néptanító; Ibraj Altinszarin, kazah gondolkodó; Isenaali Arabaev, kirgiz népnevelő; Jurij Arancsin, Tuvin történész, filológus; Mohamedkuli Atabaev, türkmén gondolkodó; Ahmed Bajturszinov, kazah nyelvész, turkológus; Dorzsi Banzarov, burját kutató, a nomád világ kutatója, szótárszerkesztő; Mehmudhodzsa Berkbudi, üzbég gondolkodó; Mirszalih Behcsurin, baskír író, felvilágosító; Mihail Bogdanov, baskír filozófus; Grigorij Verescsagin, udmurt író; Izmail Gaszprinszkij, krími tatár népnevelő; Mazsit Gafuri, burját pedegógus, költő; Borisz Golovin, orosz nyelvész; Abdul Hamid Dzsanibekov, nagáj gondolkodó; Makar Evszevjev, mordvin tudós; Martinian Ivanov, baskír felvilágosító; Nyikolaj Karamzin orosz író, történész; Musztaj Karim, baskír költő; Nyikolaj Katanov, volgai tatár turkológus; Garifulla Kiikov, baskír költő; Vaszlij Kobjakov, hakasz költő; Sakarim Kudájberdiev, kazah humanista; Szalihian Kukljasev, baskír író; Alekszej Kulakovszkij, jakut író; Abaj Kunanbajev, kazah filozófus; Szelfujgabit Mazsitov, karakalpak író; Sztyepan Mainabasev, a hakasz írásbeliség megteremtője; Sigabuddin Mardzsani, volgai  tatár filozófus, történész, felvilágosító; Sohfutur Muhabbatsohzoda, tadzsik író; Kajum Naszijri, volgai tatár író; Nyikolaj Novikov, orosz felvilágosító; Platon Ojunszkij, jakut költő, Sz.G. Ribakov, orosz néprajzkutató; Kanis Szatpaev, kazah geológus; Toktogul Szatilganov, kirgiz gondolkodő és zenész; Nyikolaj Torjuskin manysi nyelvész, finnugrista; Alekszandr Topanov hakasz dramaturg, felvilágosító; Kaszim Tinisztánov, kirgiz író; Sokan Ualihanov, kazah humanista; Abdurahman Umerov, volgai tatár teológus; Muhametszalin Umetbaev, baskír költő, publicista; Rizaitdin Fahretdinov, baskír író, tudós; Abduraut Fitrat, üzbég filológus, költő, publicista; Mihail Csevakov, az altáj írásbeliség megteremtője; Andrej Asak-ool, a tuvin nép történelmének kutatója; Avkszentij Jurtov, az irodalmi mordvin nyelvek megteremtője; Ivan Jakovlev, a csuvas-orosz kétnyelvű oktatás megteremtője.

Az Ahmulla Baskír Pedagógiai Egyetem, Ufa, Baskorkosztán, Oroszország; Dihan  Kamzabekuli, kazahsztáni Eurázsiai Lev Gumiliov Egyetem dékánhelyettese; Szalavat Szagitov, a Baskír Pedagógiai Egyetem rektora; Roza Bajazitova történész, Baskír Pedagógiai Egyetem; Szagintaj Berdagulova történész, Kazahsztán,Szeitmemetova, Szelvina, Bahcsiszaraji Történelmi és Régészeti  Múzeum; Tatjána Volgyina, Obi-ugor Alkalmazott Kutatások és Tanulmányok Intézete; Hanti-Manszijszk, Oroszország (a híres hanti/osztják költőnő, mesélő, előadóművész Marija Volgyinának a lánya, aki nálunk is volt az 2019-es Finnugor írók világtalálkozóján) Marija Volgyina

A szerkesztők a kezdeményezés kibővítését, valamint egy angol nyelvű változat létrehozását tervezik, a közös történelmi múltra visszatekintő eurázsiai népek együttműködése, egymás kultúrájának kölcsönös megismerése nevében.

„Minden népnek – még a legkisebbnek is – megvan a maga Lomonoszovja!” – mondta a a bemutatót záró felszólalásában Szalavat Szagitov, a Baskír Pedagógiai Egyetem rektora.

Az Ahmulla Baskír Pedagógiai Egyetem, Ufa, Baskorkosztán, Oroszország; Dihan  Kamzabekuli, kazahsztáni Eurázsiai Lev Gumiliov Egyetem dékánhelyettese; Szalavat Szagitov, a Baskír Pedagógiai Egyetem rektora; Roza Bajazitova történész, Baskír Pedagógiai Egyetem; Szagintaj Berdagulova történész, Kazahsztán,Szeitmemetova, Szelvina, Bahcsiszaraji Történelmi és Régészeti  Múzeum; Tatjána Volgyina, Obiugor Alkalmazott Kutatások és Tanulmányok Intézete; Hanti-Manszijszk, Oroszország (a híres hanti/osztják költőnő, mesélő, előadóművész Marija Volgyinának a lánya, aki nálunk is volt az 2019-es Finnugor írók világtalálkozóján) Marija Volgyina

https://bspu.ru/news/13334

Leave a Reply

Your email address will not be published.