Fehér Holló Könyvmentõ Szolgálat – Vasból indult, varrottas lett

Fehér Holló Könyvmentõ Szolgálat –  Vasból indult, varrottas lett
Fehér Holló Könyvmentõ Szolgálat 
Vasból indult, varrottas lett
 
Egy olyan tömbházlakásban, melynek ablakai az egykori Palocsay-kertre nyílnak, egyértelmûnek tûnt, hogy a kertrõl, a dombról, az úgynevezett 4.mikrorajon születésérõl fogunk beszélni, már csak azért is, mert az egykori fekete, piros (és ún. állomási), 7-es számot viselõ autóbuszhármashoz kötõdõ világról keveset beszélnek manapság.
 
A szomszédos, volt 16. Általános Iskola zsibongása, a régi kétváltásos gyereksereg már a múlté. Hol van az a világ, amikor szekerek klappogtak a Györgyfalvi úton és pionírok õrizték az iskolaközeli gyalogátkelõket, hogy a 6 párhuzamos osztálysor diáknépét (A,B,C,D,E,F osztályok) fegyelemre szoktassák… Hol van már a két magyar párhuzamos osztály, az E és az F? Hol vannak már azok az etnikai arányok, amelyek lehetõvé tették ezt? Még a buszsofõrök jó része is magyar volt, Czakó – akinek a fia a 16-osba járt –, a Végvári utcában lakott. Ki hívja már manapság Végvári utcának a Mãlinului-t?
 
 
– Nyolcvan fölött járunk mindketten mondja a Balla-ház úrnõje. – Felgyûltek a könyveink… Van bõven közöttük olyan, amit már biztos nem fogunk újraolvasni . Nem olyan világot élünk, hogy abban reménykedjünk, az unokák lekapkodják majd a polcokról ezeket. Amikor láttuk a Szabadságban a cikket és a telefonszámot, be is jelentkeztünk a könyvmentõhöz.
 
A ház ura kötényben jön be a szobába, éppen káposztát gyalult. Hozzá van szokva a munkához, õ is ahhoz gyári generációhoz tartozik, amelyik hajnalban várta bal felé fordulva, hogy mikor érkezik meg már végre a 7-es…
 

– Mindketten gyárban dolgoztunk, a feleségem a Metalul Roșu-ban. Bár vasak között élt ott, érdekes módon a varottasokhoz vonzódott. Vasból indult, varrottas lett belõle – csipkelõdik Balla György.
 
– Valóban nagyon szeretem a varrotasokat. Sokáig kincsnek éreztem az általam készített falvédõket, abroszokat. 
 
Olyan a szobánk mint egy tájház… Be kell vallanom, hogy ehhez a sikerhez jócskán hozzájárult a szakmai irodalom. 
 
Nem elég szeretni, utánozni … tudni is kell, ismerni a tájegységek vonalait – mondja a ház úrnõje, majd óvatosan leemel egy albumszerû könyvet a polcról.
 
– Segítek – tüsténtkedek, hiszen az elõkészített könyvcsomag szatyorhálóban van, nehéz abba újat tenni fél kézzel.
 
– Jaj dehogy adom! – mondja, és el is kapja. – Ez egy nagy érték a házban. A Kalotaszegi varrottasok! Mennyit forgattam lapjait… Te tudja meg – tûnõdik el hirtelen, kitekintve az ablakon – valakinek odaadnám ezt is, aki igéri, hogy szeretni fogja…
 
Hallgatunk egy darabig. Mindhárman az ablakban állunk. Gyönyõrû az õszi Palocsay-kert.
 
(Feliratkozás: 0744405618)