Becsengetett novellák – Shrek Tímea tiszta kezekkel érkezik
Becsengetett novellák – Shrek Tímea tiszta kezekkel érkezik

Shrek Tímea tiszta kezekkel érkezik a kortárs magyar irodalom általános iskolájába. Érkezési típusára a szociográfiai nagyszünet lenne a legtalálóbb behatárolás, hiszen kisnovelláit ketten vajúdják önmagukat váltva: a tanárnõ és az író. Hogy mikor válik íróvá a tanárnõ, azaz mikor csengetnek át írói nagyszünetbe (vagy fordítva), ezt Shrek Tímea dönti el, félhangosan élve e választás lehetõségével.

Cigányiskola-sztorik tárházának indul a szerzõ írói nagyszünete*, tábori cigánygyerekek oszióra-kitárulkozásainak, olyan életszerûen megkomponált nyomor és derûlátásképek közé festett szösszenetek sorának, amelyeknek olvasása megdöbbenti a kívülállót – az embert, a nemcigányt, a nemtanárt, nemkárpátaljait: az olvasót.

A döbbenet, amit Shrek Tímea elsõ novelláskötete indukál, a csend és a tízórai-csengõ által keltett hang(nem)különbség függvénye. A cigány kisdiák belép a beregszászi “cigányiskolába” – ahonnan a pedagógusok örömmel szállnak odébb, “jobb katedrák” mellé –, és az oszi megkérdi, hol volt (eddig). 

Ez egy élethelyzet. Kötelezõen történetbe kell (bele)fojtani

A kisdiák válasza már maga egy novella lehetne: egymondatos válasz-novella, hiszen annyira más a cigánygyerek-arcok mögül felsejlõ kisemberkék gond-tarisznyája, hogy az olvasó azon kapja (rajta) magát, hogy Schrek Tímeában médiumot lát, és nem tudja hirtelen, hogy melyik arcát csodálja: az igazi, félkihalófélben levõ pedagógusét vagy a tényektõl ímmel-ámmal függetlenkedni próbáló tehetséges íróét.

Persze azt is lehetne mondani, hogy a téma oly színesen adja magát, hogy azt szinte nem is lehet rosszul megírni. A cigánytábor sajátos törvényein felmajszolódó elemisták egészen másképpen élik meg és mérik fel az erotikumot, becsületet, családi erõszakot. Zsófika például addig hagyja, míg apuja vetkõzteti és ágyba viszi, amíg… feljelenti. 

Egysoros történet – ötsoros novellába rejtve. 

A kis gyilkos kislány visszanéz, amikor viszik, anyja mellett. A “lefogott” hetedikes jányt a szomszéd “veszi meg”, Otto, aki aztán – mint derû- és gyereklélekgyilkos – az osztályban is megjelenik, hogy “kikérje” hivatalosan a szerencsétlen kislányt.

Huh, milyen jól megírt történetek! Napló-rubrikákba sûrítve, jegytelenítve – vágyakozva.Mert mi lesz akkor, ha vége az órának, vége a tanévnek, eltûnnek a cigánygyerekek, üres az osztály és csak a nagyszünet marad szorongásgátlónak?

Várom Shrek Tímea újabb kötetét. Ugyanilyen tiszta kézzel megírva, egyenes sorokban, szamárvezetõ nélkül, (fel) emelt fõvel

Természetesen akkor, amikor megért a következõ kötet: a becsengetett novellák folytatása. Talán ott lehetne elkezdeni, ahol már nincs szén, lebontják a kályhákat és csak a Shrek Tímea kötetbeli édesapa-alteregója keze marad – amolyan ténykontrasztként – széntelenül fekete.

*Shrek Tímea: Halott föld ez; Budapest 2019; Elõretolt Helyõrség Íróakadémia.